Megint a test – mi más?

“aztán a test szeretete, kora gyerekkora óta boldog kacagásra fakasztotta a strandon a test szépsége, szüntelenül vonzotta a test melege, minden gondolat nélkül, állati módon, nem birtokolni akarta, ahhoz nem értett, csak belépni a ragyogásába, vállával a társa vállának dőlni, eleresztve magát, bizalmasan, s csaknem elalélt, amikor a zsúfolt villamoson egy kicsit hosszabban hozzáért egy nő keze az övéhez, a vágy, igen, élni s még élni, belebújni a legnagyobb melegségbe, amit csak adhat a föld,” (Albert Camus)