“Korábban 2 évig jártam pszichodrámára, megfordultam egy-két workshopon, családállításon és egyéniben is jártam vagy 2 évet pszichológushoz. Sok mindent megértettem magammal kapcsolatban és nem mondom, hogy haszontalan volt. Csak valahogy sok minden megmaradt intellektuális szinten, tudtam az eszemmel, de érzelmileg nem tudtam túllépni rajta. És mérhetetlenül elegem lett abból, hogy magamat boncolgassam, elemezgessem akár akarom, akár nem.
Éreztem, hogy valami másra van szükségem. Azért is jelentkeztem a Palástra, mert ahogy leírtad, az nagyon szabadnak tűnt, olyannak amiben nincs kényszer. Ez nekem nagyon tetszett.
Egy-egy alkalom közben, után vannak újabb felismeréseim magammal kapcsolatban, és az az érdekes, hogy több mindent tudok érzelmileg feldolgozni, mint a korábbi módszerekkel. A legutóbbi alkalommal tényleg éreztem, hogy gyógyulok, hogy állok a teremben csukott szemmel és hegednek a sebeim.
Ezt korábban semmilyen módszerrel nem sikerült elérni.” (A.)
„Szeretem, hogy békés és laza az egész, miközben azért történnek dolgok. Az első alkalommal kérdeztem Tőled, hogy kell-e itt szenvedni, vagy szenvedés és a régi sebek tudatos feltépése nélkül is tud működni a dolog. Azt válaszoltad, hogy ahogy nekem jó, nem szükséges velejáró a rossz emlékek felidézése. Emiatt maradtam.” (R.)